Az évtized árverése

A műkincspiac a gazdasági válság ellenére visszafojtott lélegzettel várta a tavaly elhunyt divattervező ikon Yves Saint Laurent és társának Pierre Bergé-nek, évtizedek során létrehozott hatalmas és értékes műkincs gyűjteményét.

Yves Saint Laurent a képzőművészet minden területéről jó ízléssel válogatta össze a műalkotásokat, Babilóniától az impresszionistákon keresztül egészen Mondrian-ig, akinek híres geometrikus alapszínekből álló képe ihlette meg YSL-t és tervezte meg a 60-as évek azonos mintájú trapéz fazonú miniruháját.

A gyűjtemény közel 484 millió $ bevételt hozott.

Külön érdekesség, hogy a kollekcióban például a kínai kormány felfedezett olyan ritka Ming korabeli műtárgyakat, amiket - állítólag - annak idején illegálisan vittek ki az országból és most visszakövetelik őket. Kicsit hasonló ez az eset a híres magyar Hatvany gyűjteményhez, amiről még decemberben írtam, dehát ez már egy másik történet.

(Forrás: Art world news és The Times)

A nap idézete

"The dignity of the artist lies in his duty of keeping awake the sense of wonder in the world. In this long vigil he often has to vary his methods of stimulation; but in this long vigil he is also himself striving against a continual tendency to sleep."

— Marc Chagall

A nap idézete

"Ha egy mű értékéről megoszlanak a vélemények, az azt jelenti, hogy a mű új, bonyodalmas és életképes."

Oscar Wilde

Vanitatum vanitas

Ah, kedvenc tanárnőnknek Ildikónak persze van képzettsége ahhoz, hogy folyamatosan és tudatosan fejlessze készségeinket, nem foglalkozva egyéni nyűgjeinkkel és egyre tovább vigyen bennünket akár a rajz, akár a festészet területén. Mivel szeretnénk a festőtanoda tagjai közül mindnyájan most már a figuratív ábrázolás irányába elmenni, ehhez elengedhetetlen az alapok elsajátítása, nevezetesen a csontváz és koponya...sajnos én személy szerint nem tudok elvonatkoztatni a csont valószerűségétől és le kell gyűrnöm egy pszichés távolságtartást irányukban, ezek az első próbálkozásaim.

Bízom benne, hogy ezután már csak jobb lesz!

Aki inspirál: Mártonfi Benke Márta

(Mártonfi Benke Márta: A virágkertész háza)

Tavaly, amikor először megláttam a művésznő képeit a D-Galériában, a lélegzetem is elállt és bár még csak a folyosóról láttam, hogy pakolják fel a képeket, megálltam és csak néztem és néztem a színeket.

Azután abban a szerencsés helyzet adótott, hogy megismerkedhettem Mártával és őszinte örömömre szolgál, hogy néhány gondolatot cserélhettem vele a festészetről, művészetről.

Mártonfi Benke Márta nem idomul a mai pop-art vagy más divatos irányzatokhoz, rendíthetetlenül követi saját útját. Számomra rendkívül vonzóvá teszi műveit, hogy témái is egy gondolatkör körül forognak: szűken vett hazáját Kunszentmártont és környékét mutatja be, de nála is a tájkép, mint műfaj azért "becsapós" hiszen ezek belső, lelki tájak, nem fénykép-szerű élmények. Gyermekkori hangulatok vegyülnek felnőttkori tapasztalásokkal és a labdarózsák - amik számomra oly kedves égkék vagy púderrózsaszín színekben pompáznak - hol mozdulatlanok a vihar előtti csendben, hol érezni rajtuk még az utolsó csepp esőt. Minden képe illeszkedik világába, rendkívül harmonikus egységet alkot.

A mai nap jó híre volt, hogy áprilisban ismét lesz kiállítása a D-Galériában. További sok sikert kívánok Mártának és találkozunk a kiállításán!

Úgy tűnik ez az idézetek hete

" A görögök fedezték fel a testi szépség szerelmét, a sportot, a drámát, a demokráciát, a szabadságot, a történelem kérdőre vonását, meg annyi mindent. Kultúráltan éltek, hübrisz nélkül, kásán, vizen és boron, de még szavuk sem volt a kultúrára. Körülnézek és elkomorodom."

Faludy György

...és még egy idézet

" A fecske úgy rakja a fészkét a ház falára, hogy azonos magasságban tapaszt egy-egy sárcsomót. Ezek a csomók egymástól néha több méterre vannak. Ezt a bizonytalan tapasztalást ismétli mindaddig, amíg valahol két csomó nem kerül közvetlenül egymás mellé. Ekkor egyre valószínűbb lesz, hogy hol épül meg a fészek. A csomók egyre biztosabban és sűrűbben kerülnek egymás mellé. Hogy merre kell menni, menet közben derül ki igazán, folytonos korrekció eredményeképpen."

Schmal Károly képzőművész


Hihetetlenül találónak érzem ezt a fenti hasonlatot, mert épp így szoktam érezni, mikor egy-egy alkotás folyamatában vagyok. A végeredménnyel tisztában vagyok: szeretnék létrehozni valamit, ez is ösztön-szerű, ahogy a fecske építi fészkét, tenni nem lehet ellene. De maga a folyamat külső szemlélő számára talán esetleges. De biztos nem véletlen, hogy az és akkor és ott jön ki, amikor.

A nap idézete

"A tárgyak az állandóságot jelzik, árnyékaik a közöttük elképzelhető kapcsolatok végtelen számára, illetve a kapcsolat megvalósulásának bizonytalanságára utalnak."

Schmal Károly képzőművész

Megnyílt a kiállításunk!

Sok szeretettel várunk mindenkit, aki még nem látta, sajnos a kiállítás megnyitó hangulatát nem lehet már átadni, de a képek majd magukért beszélnek.