Nagyon gyakran azt vettem észre, hogy halogatom a festést, egyszerűen azért, mert azt mondogatom magamnak, hogy nincs időm rá. Holott ez nem igaz, mert felkelhetnék egy órával korábban - reggel már úgyis világos van - sőt a nap bármely szakában festhetnék, akár húsz perceket is.
Az idő hiánya viszont nagyon kényelmes ürügy, hogy ne legyek tevékeny. Arra gondoltam, hogy ezen változtatni kellene és a következő ötletek jutottak eszembe, ahelyett, hogy csak álmodoznék képekről:
- Váljon szokássá a festés! A kulcs az, hogy gyakran - ideális esetben minden nap - üljünk neki és ismételjük. Ha egy nap mégsem sikerül, akkor a másik nap újra neki lehet veselkedni.
- Kicsiben gondolkodni: én személy szerint gyakran esem abba a hibába, hogy túl nagy képet kezdek el, ami arányosan jár több feladattal, ahelyett, hogy gyakran vennék elő kisebb képet, amit akár egy-két óra be lehet fejezni. Ezzel akár gyakorolhatok is, és gyakrabban lenne sikerélményem.
- Gyors ki- és elpakolás: mivel olajjal festek, még ha vizes alapú is, sok előkészülettel jár. Elővenni a tubusokat, ecseteket, utána mindent elpakolni....a rendezettség és összeszedettség ezen a téren valóban időt jelent, olyan időt, amit aztán az alkotásra lehet szánni.
- Időt találni a festésre napközben: akár kora este vagy korán reggel is alkalmat lehet találni az alkotásra, ez is csak szervezés kérdése.
- Művészettel foglalkozni, még akkor is, ha éppen nem festünk: ugyanúgy ahogy a gazdák, télen tökéletesítik a szerszámaikat, felkészülnek a tavaszi és nyári munkákra, ugyanúgy lehet felkészülni egy művésznek a következő alkotói periódusra is. Nem csak a festőállvány felállítása jelenti a művészeti tevékenységet....a kiállítások, tárlatok megtekintése, albumok lapozgatása, tv műsorok ugyanolyan inspirálóak lehetnek.
A kulcsmondat mindenestre: Kezdd el ma! Nem feltétlenül kell tökéletesnek lennie...csak kezdd el.
Remélem adtam pár gondolatot azoknak, akik hasonló cipőben járnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése